Szervezet

A Magyar Védelmiipari Szövetség (a továbbiakban: MVSZ) a magyarországi védelmi ipari és biztonságipari kutatók, fejlesztők, gyártók, szolgáltatók és kereskedők szakmai érdekképviseleti és érdekvédelmi Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület).

Az Egyesület a védelmi-, és biztonsági ipart az ezzel kapcsolatos kutatás, fejlesztés, gyártás, szolgáltatás és kereskedelmi tevékenység egészeként értelmezi.

Az Egyesület illetékességébe tartozónak tekinti az ország, illetve a nemzet védelme, biztonsága érdekében tevékenykedő szervezetek, cégek, intézmények és magánszemélyek befogadását, érdekképviseletét, a hadtudomány művelőivel történő együttműködést, a védelmi (hadi) ipar hadtörténeti és muzeális értékeinek feltárását, gondozását.

I. Általános rendelkezések

1.	Az Egyesület neve: Magyar Védelmiipari Szövetség
2.	Rövidített név: MVSZ
3.	Az Egyesület neve angol nyelven:Defence Industry Association of Hungary
	Az Egyesület neve orosz nyelven:Asszociacija Oboronnoj Promüslennosztyi Vengrii
4.	Rövidített név angol nyelven: DIAH
5.	Az Egyesület székhelye: 1097 Budapest, Illatos út 9.
6.	Az Egyesület telephelye: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/b. VII. épület 101-102
7.	Az Egyesület célja: a magyarországi védelmi-, és biztonsági ipari kutatók, fejlesztők, gyártók, szolgáltatók, kereskedők részére érdekképviseleti, érdekvédelmi lehetőség biztosítása, az iparág fejlesztésének, hazai és nemzetközi pozíciói erősítésének elősegítése.

	A fenti cél elérését az Egyesület az alábbi rész célok megvalósításával kívánja elérni:
	kormányzati, államigazgatási szinten részt venni a hazai védelmi-, és biztonsági ipart érintő jogszabályok kidolgozásában, azok mindennapi alkalmazási gyakorlatában, ezzel az érdekérvényesítést megvalósítani; részvétel a NATO és az Európai Unió védelmi- és biztonsági ipari együttműködésében; képviseletet biztosítani hazánk és egyes államok között kidolgozásra és megkötésre kerülő, a védelmi- és biztonsági ipart érintő szerződésekkel kapcsolatos munkálatokban; a magyar védelmi- és biztonsági ipar hazai és nemzetközi megismertetésének, piaci kapcsolatai fejlesztésének elősegítése; a magyar védelmi- és biztonsági ipar exportképességének, exportja növelésének elősegítése; együttműködés (konzultáció, tanácsadás, javaslattétel) a védelmi- és biztonsági iparral kapcsolatos törvényhozó és kormányzati szervekkel (az Országgyűlés bizottságai, illetékes minisztériumok); együttműködés (konzultáció, tanácsadás, javaslattétel) az ellentételezési kötelezettség magyar védelmi- és biztonsági ipar érdekében történő megvalósulásában; a magyar védelmi- és biztonsági ipar kooperációjának és integrációjának elősegítése a NATO és EU országok azonos iparával; együttműködés, konzultáció, a védelmi- és biztonsági iparral kapcsolatos külföldi kormányzati szintű szervekkel; kapcsolatépítés és együttműködés azon hazai és külföldi szakmai, érdekképviseleti szervezetekkel, amelyek elősegíthetik az Egyesület céljainak elérését; fórumot biztosítani a magyar védelmi- és biztonsági ipar helyzetével, fejlesztésével kapcsolatos szakmai-tudományos elképzelések megvitatásához; a magyar védelmi- és biztonsági ipar fejlesztésének elősegítése, a célirányos szakmai képzés támogatása; közbeszerzési eljárásnál szakmai segítség és érdekképviselet biztosítása valamint referencia igazoló szervezetként a referenciák meglétének vizsgálata és tanúsítása.
8.	Az Egyesület céljai elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét.
9.	Az Egyesület politikai mozgalmaktól, szervezetektől és pártoktól független, de nyitott és kész azokkal folytatandó korrekt együttműködésre. Feladatai ellátása során az Egyesület nem folytat politikai tevékenységet, nem támogat mozgalmakat, szervezeteket, pártokat és egyes személyeket azok politikai célú tevékenységében.


10.	Az Egyesület jogi személy és önkormányzattal rendelkezik.
11.	Az Egyesület jelképe és zászlója.
	Logója:
	Vörössel, ezüsttel és zölddel egyenlően vágott szimmetrikus, ezüsttel szegélyezett tárcsapajzs. A pajzs közepén, mindhárom mezőt érintően elhelyezett kék fogaskerék, ráhelyezve függőleges állású, hegyével felfelé álló kétélű egyenes kard, pengéje – gerinc vonalának osztása szerint – arany és ezüst, egyenes keresztvasa arany, hat kazettára osztott markolata arany és ezüst, markolatgombja arany. A logót védjegyoltalom védi.
	A logó használata:
	Az Egyesület Zászlóján, levélpapírján, bélyegzőin, tisztségviselői és tagjai névjegyén, az Egyesület tagjai levélpapírján, valamint az Egyesület érdekét, céljait szolgáló kiadványokon, ajándéktárgyakon, nyomdatermékeken használható. Az Egyesület levélpapírján a logó és a Magyar Köztársaság címere együtt használható. A logó 18 m/m magasságú színes kitűző formájában viselhető.
	Zászlaja
	Álló téglalap alakú, fehér alapú selyem zászló. Felső felében az Egyesület logója, alsó harmadában „Magyar Védelmiipari Szövetség” vagy „Defence Industry Association of Hungary” felirat található.
12.	Az Egyesület tevékenységéről, szakmai kérdésekről elektronikus levelezési rendszere valamint az írott és elektronikus média útján tájékoztatja tagjait, illetve partnereit.

	Az Egyesület időszakos kiadványai:	a. Védelmiipar c. kiadvány
		b. www.vedelmiipar.hu web oldal
		c. Védelmiipari Kézikönyv
	Fentieken túl felhasználja az írott és elektronikus sajtó, médiák által nyújtott lehetőségeket.

II. Tagsági viszonyok

1.	Az Egyesület tagsága:
	Az Egyesület tagja lehet minden, a Magyar Köztársaság területén bejegyzett jogi és nem jogi személyiségű gazdasági társaság, törvényesen, állandó lakhellyel vagy telephellyel rendelkező, Magyarországon tartózkodó természetes személy, ha közvetlenül, vagy közvetve a magyar védelmi- és biztonsági iparral kapcsolatos tevékenységet folytat, elfogadja az Egyesület alapszabályát, ennek szellemében fejti ki tevékenységét, rendes tag esetében vállalja a tagdíj fizetését.

A tagság formái:

		- rendes tag
		- jogi személy tag
		- magán tag
		- tiszteletbeli tag
	Új rendes tag felvételéhez két Egyesületi tag támogatása és az elnökség jóváhagyó döntése szükséges. Tiszteletbeli tagságra az arra érdemesnek tartott személyt saját, vagy tagsági javaslat alapján az elnökség kéri fel.
1.1	A rendes tagok jogai:
	A rendes tag jogosult részt venni az Egyesület munkájában részt vehet az Egyesület Közgyűlésén. Szavazati joggal csak a rendes tag rendelkezik. Szavazati jogok: Minden magánszemély rendes tagnak 1 (egy), jogi személy rendes tagnak 10 (tíz) szavazati joga van. A tagok jogosultak a közgyűlés által meghatározott mértéknél magasabb tagdíjat fizetni. Magánszemély tag esetében az 1.2 pontban meghatározott tagdíjon felüli befizetés esetén minden további egész számú többszöröseként számítandó tagdíj további egy szavazatra jogosult maximum összesen 10 db-ig. A természetes, magánszemély tag, illetve jogi személy egyesületi tag képviselője egyaránt megválasztható az Egyesület valamennyi tisztségének betöltésére. A jogi személy egyesületi tag képviselője választható tisztségviselőnek akkor is, ha egyben magánszemélyként is tagja az Egyesületnek. A tag jogosult rendszeres tájékoztatást kapni az Egyesület tevékenységéről és jogosult részt venni az Egyesület által szervezett valamennyi rendezvényen, azokon véleményét kifejteni, javaslatokat és észrevételeket tenni. Az Egyesület szolgáltatásait a tagdíj, esetenként a közvetlen költségek ellenében biztosítja tagjai részére. A tag jogosult kedvezményes térítés ellenében, vagy a költségek fedezése mellett az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételére. A tag önkéntes felajánlással segítheti az Egyesület gazdálkodását.
1.2	A rendes tagok kötelességei:
	A rendes tag köteles az egyesületi tagdíjat megfizetni. A jogi személy rendes tag éves tagdíját a közgyűlés állapítja meg. Az éves tagdíj két részletben, első fele január hó végéig, második fele július végéig esedékes. A Magánszemély rendes tag tagdíjának mértéke a jogi személy tag díjának 10% -a. A tag az Egyesület munkájában önként vállalt feladatainak maradéktalanul köteles eleget tenni. Az Egyesület tagjai kötelesek az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában aktívan részt venni, az Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseit, előírásait a hozott határozatokat és ajánlásokat megtartani.
2.	Tiszteletbeli tag jogai, kötelességei
	A tiszteletbeli tag a Közgyűlésen és elnökségi ülésen meghívó alapján, tanácskozási joggal vehet részt, nem köteles tagdíjat fizetni, de önként felajánlott pénzbeli támogatást adhat. A tiszteletbeli tag jogosult az Egyesület rendezvényein részt venni, annak tevékenységéről rendszeres tájékoztatást kapni. A tiszteletbeli tagság keletkezésére, illetve megszűnésére az alapszabálynak a rendes tagság keletkezésére, illetve megszűnésére vonatkozó szabályai az irányadóak.
3.	Tagsági viszony megszűnik
	a rendes jogi személy tag kilépésével; a Magán és Tiszteletbeli tag halálával; rendes jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével; ha a rendes tag az éves tagdíjat írásos felszólítás ellenére sem fizeti meg, a második hivatalos felszólításban megjelölt határidő lejártával; A tag kizárásával. Az Elnökség a tagok soraiból kizárhatja (a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjával) azt, aki az Egyesület Alapszabályát megsérti vagy az Egyesületnek erkölcsi és/vagy anyagi kárt okoz, vagy kötelezettségeinek neki felróható okból nem tesz eleget, a kizáró határozatot a következő közgyűlésnek jóvá kell hagyni; a Magán és Tiszteletbeli tag szabadságvesztését kimondó büntetőbírósági határozat jogerőre emelkedésének napján; az egyesület jogutód nélküli megszűnésével.
4.	Jogorvoslat
	Az Elnökség tagfelvételt elutasító és tagot kizáró határozata ellen annak kézhezvételét követően számított 30 napon belül az egyesület elnökéhez írásban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Az Elnök a fellebbezési kérelmet a soron következő közgyűlés elé terjeszti döntéshozatalra.

III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

1.	Közgyűlés
2.	Elnökség
3.	Elnök
4.	Elnökhelyettes
5.	Alelnökök
6.	Bizottságok
	6.1	Ellenőrző Biztottság
	6.2	Etikai és fegyelmi Bizottság
	6.3
7.	Titkárság, Titkár

1.	A KÖZGYŰLÉS
	Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés, melyen szavazati joggal a rendes tagok vesznek részt. A Közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt az Egyesület titkára, amennyiben egyébként nem rendelkezik szavazati joggal. Ugyancsak tanácskozási joggal vesznek részt a Közgyűlés munkájában a tiszteletbeli tagok. A Közgyűlés munkája végzésének segítéséhez ideiglenes bizottságokat (mandátumvizsgáló, jelölő, szavazatszámláló stb.) hozhat létre. A közgyűlés az Egyesületet érintő valamennyi kérdésben jogosult dönteni.
1.1	A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
		az alapszabály megállapítása és módosítása; az Egyesület szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása; az éves költségvetés meghatározása; az elnökség beszámolójának elfogadása; az Egyesület egyesülésének, feloszlásának kimondása; a tisztségviselők (elnökség) megválasztása; az Egyesület részére vagyon felajánlásának (vagyoni hozzájárulásnak) az elfogadása; tagdíj összegének megállapítása; gazdasági-vállalkozási tevékenység indítása, megszüntetése, illetve kereteinek meghatározása; a vállalkozási nyereség felhasználásáról döntés, a vállalkozás éves gazdálkodási-pénzügyi tervének, évi mérlegének elfogadása; a tisztségviselők felelősségre vonása, velük szemben peres eljárás indítása, büntető vagy szabálysértési feljelentés megtétele; az Egyesület magatartási - etikai szabályainak elfogadása; Tiszteletbeli Elnök választása.
1.2	A Közgyűlés működése
	A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Össze kell hívni továbbá akkor is, ha azt bírósági határozat elrendeli, illetőleg ha azt a tagok 20%-a az ok és cél megjelölésével kezdeményezi. A Közgyűlést az Elnökség döntése alapján az elnök hívja össze. A Közgyűlést a jelenlévők által a helyszínen megválasztott levezető elnök vezeti le. A Közgyűlésre a napirend, a hely és az időpont pontos megjelölésével, írásban, a Közgyűlés napját megelőzően 15 nappal kell írásban meghívni az Egyesület valamennyi tagját. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező megjelent tagok az összes lehetséges szavazat több, mint a felével rendelkeznek. Szavazati joggal csak azon tagok rendelkeznek, akiknek nincs tagdíjelmaradásuk. A taggyűlés határozatképességét a mandátumvizsgáló bizottság ellenőrzi és állapítja meg. Határozatképtelenség miatt - akár az ugyanazon napra - azonos napirenddel ismételten összehívott Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A Közgyűlés határozatait – általában – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A Közgyűlés az alábbi ügyekben a megjelent tagok összes lehetséges szavazatának 2/3-os szavazat többségével határoz:
		az Alapszabály megállapítása és módosítása; az éves költségvetés, valamint a tagdíj mértékének jóváhagyása; az elnökség éves beszámolójának elfogadása; az Egyesület egyesülésének, feloszlásának kimondása; az Elnökség és aBizottságok tagjainak visszahívása; tagok kizárása.
	A Közgyűlés az alábbi ügyekben a megjelent tagok összes lehetséges szavazatának az 50%+1 szavazat többségével határoz:
		a tisztségviselők megválasztása,
	Személyi kérdésben, vagy ha a megjelent tagok összes lehetséges szavazatának 10 %-a azt kéri, titkos szavazást kell elrendelni. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata a döntő. A Közgyűlésen bármely tagnak lehet napirendi javaslata és azt napirendre kell tűzni, ha megtárgyalását a jelenlévő tagok egytizede támogatja. A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani. Tisztségviselő nem lehet, aki nem rendes tagja az Egyesületnek, vagy nem képviselője a jogi személy rendes tagnak. Az Elnökség javaslatára a Közgyűlés tiszteletbeli elnököt választhat. A tiszteletbeli elnök az Elnökség által meghatározott módon jogosult képviselni az Egyesületet, egyebekben a tiszteletbeli elnök státusza azonos a tiszteletbeli tagéval. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlésen megválasztott két tag aláírásával hitelesít. A Közgyűlés az Elnökség határozata alapján írásban is szavazhat egyes témákban. Ennek szabályait az SzMSz tartalmazza.
2.	AZ ELNÖKSÉG
	Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés titkos szavazással öt évre választja. A választást megelőző jelölés nyíltan történik. Az Elnökség feladata az Egyesület munkájának irányítása két közgyűlés között. Az Elnökség öttagú, amely egy elnökből, egy elnökhelyettesből és három alelnökből áll. Az Elnökség a tagjai közül megválasztja az elnököt és az elnökhelyettest. Az Elnökség tagjai díjazás nélkül látják el tisztségüket. Az Elnökség dönt az új tagok felvételéről. Az erre vonatkozó döntését szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Elnökség a munkája segítésére az Ellenőrző, Etikai és Fegyelmi, Jelölő és mandátumvizsgáló Bizottságokon kívül további eseti és állandó bizottságokat hozhat létre. Az állandó bizottságok vezetői az elnökségi ülések mindenkori meghívottjai, tevékenységükről a közgyűlésnek számolnak be az elnökség előzetes tájékoztatása után. Az elnökség a költségtérítésükre döntést hozhat. Az erre vonatkozó javaslatot az éves költségvetés tartalmazza. Az Elnökség éves terv szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. Az elnökségi ülések (amennyiben az elnökség másként nem dönt) a tagok részére nyíltak, azokon előzetes bejelentkezési kötelezettség mellett, bármely tag megfigyelőként részt vehet. Az Elnökség dönthet nem tervezett ülés megtartása felől, és erre napirendet tűzhet ki magának. A hozott határozatairól a Titkárság útján tájékoztatja az Egyesület tagjait. Az Elnök az ülések egyes napirendi pontjainak megtárgyalásához tanácskozási joggal tagokat és külső személyeket is meghívhat. Állandó meghíváshoz az Elnökség döntése szükséges. Az elnökségi ülést az elnök hívja össze. Az ülést köteles akkor is összehívni, ha 2 elnökségi tag azt írásban - az ok és a cél megjelölésével - kéri. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén legalább három tag jelen van. Ügyrendjét maga állapítja meg, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az Elnökség dönthet minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnök önállóan, illetve bármely két elnökségi tag jegyzi az Egyesületet. Az Elnökség jogosult elismerésben (oklevél, emlékplakett, kitüntető jelvény stb.) részesíteni a magyar védelmi ipar érdekében, illetve terén kiemelkedő munkát végző személyt, vagy szervezetet, továbbá olyan szervezeteket, személyeket, akik elismerése pozitív hatással bír hazánk, Egyesületünk megítélését illetően. Az Egyesület elnökét – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes, vagy az Elnök által írásban felkért elnökségi tag személyesen helyettesítheti. Az elnökség tagjait csak az akadályoztatott által írásban felkért másik elnökségi tag helyettesítheti, külső személy nem. Az elnökségi ülések állandó – tanácskozási joggal bíró – résztvevői a titkár és az ideiglenes, vagy állandó bizottságok vezetői. Az elnökségi ülésekről készülő jegyzőkönyv hitelesítését az elnök, vagy az ülésen arra felkért elnökségi tag végzi, nyilvántartásba vétele, tárolása a titkárság feladata.
3.	AZ ELNÖK
	Az elnök hatásköre:
		a Szövetség egyszemélyi képviselője; a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok végrehajtása; az Egyesület tevékenységének működtetése, szervezése, irányítása; a Közgyűlés összehívása; az Elnökség összehívása és munkájának irányítása; az alkalmazottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása; az Egyesület pénzgazdálkodásának felügyelete.
4.	AZ ELNÖKHELYETTES
	Az elnökhelyettes feladata a munkaszervezet operatív irányítása és az EU, NATO, parlamenti és kormány kapcsolatok tartása a mindenkori Elnökkel együttesen.
5.	ALELNÖKÖK
	Az alelnökök főbb feladatai az alábbiak:
		gazdasági ügyek közbeszerzési és kommunikációs ügyek szakmai szekciók tevékenységének segítése, vállalkozásszervezés- és irányítás egyéb elnökség által meghatározott feladatok
	felügyelete és irányítása.
6.	BIZOTTSÁGOK
6.1	AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG
	Az Ellenőrző Bizottság tagjai: bizottsági elnök és két tag, akiket a Közgyűlés titkos szavazással választ. A választást megelőző jelölés nyíltan történik. Ennek rendjét, szabályait az SZMSZ tartalmazza. Az Egyesület Ellenőrző Bizottságának működési ideje igazodik az Egyesület elnökségének működési idejéhez. Az Ellenőrző Bizottságnak nem lehet tagja az, aki:
		nem tagja az Egyesületnek, vagy nem képviselője a jogi személy tagnak az Egyesületben bármilyen egyéb tisztséget visel.
	Az Ellenőrző Bizottság feladata és jogköre:
		ellenőrzi, hogy az Egyesület működése megfelel-e az alapszabályban és a jogszabályokban foglaltaknak; ellenőrzi a közgyűlés és az Egyesület más szervei határozatainak megvalósítását; ellenőrzi a költségvetés végrehajtását és az Egyesület pénzügyeit, gazdálkodását; az elnöke az elnökség ülésein tanácskozási joggal vehetnek rész; ügyrendjét maga állapítja meg, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza; jogosult az Egyesület könyveibe és irataiba betekinteni, illetve az Egyesület tisztségviselőit, tagjait s munkavállalóit meghallgatni.
	Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Ellenőrző Bizottság munkájáról a Közgyűlésnek köteles beszámolni, az elnökség tájékoztatása mellett.
6.2	AZ ETIKAI ÉS FEGYELMI BIZOTTSÁG
	Az Etikai és Fegyelmi Bizottságnak egy állandó tagja van, aki személyében a bizottság elnöke. Konkrét ügy vizsgálata esetén - az elnökség jóváhagyásával - az Egyesület tagjai közül a témában szükséges ismeretekkel rendelkező személyeket hív be: Az Etikai és Fegyelmi Bizottság működési ideje igazodik az Egyesület Elnökségének működési idejéhez. Az Etikai és Fegyelmi Bizottságnak nem lehet tagja az, aki:
		nem tagja az Egyesületnek, vagy nem képviselője a jogi személy tagnak; az Egyesületben bármilyen egyéb tisztséget visel.
	Az Etikai és Fegyelmi Bizottság az Elnökséggel együtt dolgozza ki az Egyesület magatartási és etikai szabályait, melyeket a Közgyűlés hagy jóvá. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság munkájáról a Közgyűlésnek köteles beszámolni, az elnökség tájékoztatása mellett.
6.3	JELÖLŐ ÉS A MANDÁTUMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG
	A jelölő- és a mandátumvizsgáló bizottság az ellenőrző és etikai- és fegyelmi bizottságok 1-1 fő tagjából alakul meg, s munkájukhoz az Egyesület tagjaiból további tagokat vonhatnak be.
6.4	EGYÉB ESETI ÉS ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK
	Az Elnökség által létrehozott állandó és ideiglenes bizottságokra, szekciókra vonatkozó szabályokat az SzMSz tartalmazza.
7	TITKÁRSÁG, TITKÁR
	A Titkárság az Egyesület operatív ügyviteli szervezete.
	Feladatai:
		az elnökségi ülések közötti időszakban szervezi, és tevőlegesen végzi az Egyesület működtetésével járó hazai és nemzetközi feladatokat; folyamatos, naprakész kapcsolattartás a tagsággal, valamint tagszervezés; az Elnök és az Elnökség tagjai, valamint a Bizottságok, szekciók munkájának segítése, szükség szerint koordinációs feladatok ellátása; kapcsolatépítés és folyamatos kapcsolattartás a hazai és külföldi partnerszervezetekkel; rendszerezetten tárolja az Egyesület működésével kapcsolatos jegyzőkönyveket, megállapodásokat és egyéb dokumentumokat, előkészíti, illetve szükség szerint végzi az ezekből eredő feladatokat. A Közgyűlés, elnökség valamennyi határozatát nyilvántartja. Vezeti az elnökségi ülések jegyzőkönyveit. A Határozatokat az Egyesület elnöke ellenjegyzi.
	A Titkárság az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint éves munkatervében foglaltak alapján végzi tevékenységét. Ezen okmányokat az Egyesület elnöksége dolgozza ki, és hagyja jóvá. A Titkárság helye eltérhet az Egyesület székhelyétől.
	A Titkár feladatai:
		gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak előkészítéséről, végrehajtásáról; vezeti az Egyesület ügyvitelét; figyelemmel kíséri a költségvetési gazdálkodást; átruházott jogkörben képviseli az Egyesületet; az Elnökség határozatai alapján iránymutatást nyújt az egyes szakbizottságok tevékenységéhez; tevékenységéről beszámol az Egyesület elnökségének.

IV. A VÉDELMI-, és BIZTONSÁGI IPAR ÉRDEKÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉG ELISMERÉSE

Az egyesület a magyar védelmi-, és biztonsági ipar érdekében jelentős tevékenységet kifejtő személyek tevékenységének elismerése érdekében az alábbi díjat és címet alapítja:
		Gábor Áron díj Tiszteletbeli Tag cím

(Ennek formáit, módozatait, adományozásának szabályait az SzMSz tartalmazza.)

V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

Az elnökség tagjai közül gazdasági vezetőt választ, aki az Egyesület gazdálkodását irányítja a vonatkozó szakmai előírások betartásával. Az Egyesület bevételei:
	a tagdíjak és a tagok pénzbeni működési hozzájárulásai; vállalkozási tevékenységből származó bevételek; Hitelek, kölcsönök, szponzori támogatások, pályázati támogatások.
Az Egyesület, céljainak megvalósítása érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat. Az Egyesület bevételeiből az alábbi kiadások fedezhetők:
	az Egyesület céljait szolgáló tevékenységek költségei; az egyesület működésével kapcsolatos szervezeti, személyi és dologi kiadások; költségtérítések; kiadványok szerzői, szerkesztői díjai és előállításuk költségei; kiállítások, tagok összejöveteleinek költségei; hazai és nemzetközi kapcsolatok fenntartásának költségei, tagsági díjak; esetleges egyesületi alapítvány létrehozásának költségei; az esetleges vállalkozási tevékenység pénzügyi feltételeinek biztosítása.
VI.	AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
Az Egyesület megszűnik:
	a tagok kezdeményezésére hozott közgyűlési határozat alapján történő feloszlatással; más Egyesülettel való egyesüléssel; a hivatalos szervek által történő feloszlatással; egszűnésének megállapításával; tagjai számának 10 alá csökkenésével.
VII.	ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonából - esetleges hitelezői igények kielégítése után - közérdekű alapítványt kell létrehozni, melynek célját a tagok határozzák meg. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre vonatkozóan az 1989. évi II. törvény és a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó rendelkezései az irányadók.
Ezen Alapszabályt az előterjesztett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva az Egyesület 2012. augusztus 1-jei Közgyűlése fogadta el.